|
A táltos dobok regéje
Beszélgetés Bottyán Szeli Sára írónővel
A Magyar Ház Kiadó gondozásában megjelenő könyv, igazi különlegességnek számít a hazai könyvpiacon. Nem csak kivitelezésében, de a tartalmában is. A táltos dobok regéje című könyv szerzője: Bottyán Szeli Sára, akivel nemrég, a Vörösmarty téren (is) alálkozhattak az olvasók – a könyvhét alkalmából. Itt beszélgettünk mi is:
***
--Hogyan jutott eszébe egy belpolitikai újságírónak, a magyarok ősi hit -és hiedelem világáról könyvet írni? Nem érzi úgy, hogy nagy fába vágta a fejszéjét?
- Mondhatnám, azt is, hogy NEM. De azt is, hogy a tudatlanok bátorságával… Ám ez nem lenne teljesen igaz! – mosolyodik el Sára. Őseink csodálatos világa mindig is érdekelt. Értékeltem, nagyra becsültem, kutattam, 21. századi „létemre „ … Így nem véletlen, hogy egy mai, magyar ember szemével ismertetem a témát. Szépapáink és szépanyáink szokásainak életben tartását fontosnak tartom. Ha szétnézünk a világban, akkor azt láthatjuk, hogy a szuper számítógépek mellett ott lóg a szoba falán egy ősi jelkép, vagy a nagymama szakácskönyve, talán egy rajz, amelynek lehet, hogy nem is értjük igazán a jelentését, de érezzük, hogy közel áll hozzánk. Hiszen minden magyar emberben ott vannak a gyökerek, csak a felszínre kell hozni őket. Minden nemzet erősen kötődik a hagyományaihoz. Miért lenne más a magyar?!
-- Könyvének tematikája kreatív, ötletes, rendhagyó. Honnan jött a címerek ötlete például?
-- A művem kitűnő szerkesztőjétől, Bognár Józseftől. Ő javasolta első beszélgetésünk alkalmával. Jónak találtam és megvalósítottam. Úgy vélem, az csak kevesek kiváltsága manapság, hogy ismerik a címerek titokzatos világát. A könyvem első kötetében megszólalnak a dobok, s velük együtt a táltosok, akiknek nemcsak bölcsességük, de tudásuk is világhírű volt. Megelevenedik még a híres, nevezetes magyar táltos paripa, amellyel feljuthatunk az Égigérőfa tetejére. Ott találkozhatunk a Holddal, aki elárulja változó arcának titkait. A magyarok csillaga is felragyog. A további fejezetekben a víz, és a benne élő állatvilág szól hozzánk majd a fák, avatnak be bűbájos világukba. Elmondják nekünk Isten üzenetét, ahogyan egykor őseinknek tették. Megmutatják, hogyan olvashatunk a természet jeleiből. A tündérek, a szépasszonyok és a törpék szintén előmerészkednek rejtekhelyükről, s általuk megismerhetjük Erdélyt, azaz Tündérországot, vagy Csaló-köz vidékét, az egykori „Aranyhon világát”. A könyvemben megismerhetjük még az adott témakörrel kapcsolatos jelképeket, szimbólumokat, magyar közmondásokat, álomfejtéseket, személy - és helységneveket, valamint növényeket, címereket, illetve egy-egy szép ősi magyar mondát, vagy krónikát. A rendszer számomra teljesen világos és érthető, mert az én látásmódomat tükrözi az utolsó betűig.
-- Ön úgy véli: Isten, üzen a természeten keresztül. Miért?
-- Mert őseink is e szerint éltek! S míg hallgattunk a Mindenható szavára, addig egészen jól elvoltunk itt Európában. Sajnos, a mi nemzedékünk, értem ez alatt a negyvenese korosztályt, túlságosan elszakadtunk e nézettől. Távol kerültünk a természettől, nem értjük és nem figyelünk a jelekre, amelyek segíthetnek bennünket eligazodni az életútvesztőiben. Minden élő és élettelen "beszél" hozzánk. Képzelje el, hogy a könyvem írása során Kecskemét belvárosában találkoztam Vándorsólyommal (Falco peregrinus), Gyöngybagollyal (Strix Flammea), Vörös mókussal (Sciurus vulgaris). Számtalan segítséget kaptam, a kutyám, az állatok , a növények révén, akik a Mindenható segítő útmutatásait közvetítették számomra.
-- Itt álljunk meg egy szóra!, Csak nem azt akarja mondani, hogy ha belebotlok a betonrengeteg közepén egy patkányba, akkor az is jelent valamit?
---- De, pontosan azt. Hangsúlyozom, hogy csak akkor érvényes ez a teória, ha félreérthetetlenül nekünk szólnak a jelzések. Ezeket, ha figyelünk, akkor ösztönösen megérezzük. Maradjunk a példánál: Mondjuk, az Ön útját keresztezi egy patkány, akkor előveheti a könyvemet és megnézheti, mit rejteget a patkány címszó után a totemiránytű, amely megoldást jelenthet a fennálló problémájára. Vagy mondok még egy példát, ha kinyitom a televíziót és a csatornák váltogatása, közben meglátok egy bálnát, akkor bizony el kell fogadnom azt a jelentés tartalmat, és útmutatást, amelyet ez az ősi emlősállat hordoz magában.
-- A könyvében az álmokról is olvashatunk? Ön hisz az álmok jelentésében?
-- Igen, hiszek. Mert ez is egyfajta üzenet Istentől. Őseink is ugyan ezt vallották. Gondoljunk, csak Álmos születésére, vagy amikor Géza fejedelemnek álmában megjelent Babba Mária, azaz a Csodálatos Asszony és figyelmeztette, hogy ha nem csatlakozik népével együtt a keresztény Európához, akkor vége lesz a magyar népnek. Ez a legenda „A Csodálatos Asszony” címmel mai napig fennmaradt. Géza fejedelem álma megmentette népünket és annak jövőjét! Vajon mi lett volna, ha nem hallgattak volna őseink az álmaik megfejtésére, jelentésére! Meggyőződésem, hogy nekünk is komolyan kell vennünk!
--A prózai szövegnek ránézésre is ritmusa van…
-- Ezt a külső megjelenést két okból is fontosnak tartottam. A táltosaink a gyógyítás, és a különböző szertartások alkalmával mindig a dobot használták. Egyrészt ezt reprezentáltam a könyvem írása során. Másrészt viszont hétköznapi felgyorsult életünkben nincs idő az elvonulásra, az elmélkedésre és hosszú tanulmányok olvasására. Így igyekeztem, rövid blokkokban összeszedni a legfontosabb információkat. S, ha valakinek ez által felkeltettem az érdeklődését, akkor esetleg kedvet kap, az igazi nagy mesterek e témakörben íródott könyveihez is. Úgy vélem az ősi - hit és hiedelem világunk olyan gazdag, hogy Harry Potter elbújhat mellette! Természetesen nem kívánom becsmérelni a világhódító művet, csak szeretném felhívni a figyelmét minden magyar embernek, hogy szépapáink hagyatéka csodálatos világot tár elénk! Én büszke vagyok arra, hogy magyarnak születtem, és a világ egyik legszebb nyelvét beszélhetem. Szeretem a magyar hagyományokat, mert annyira ésszerűek és ember közeliek. A magyaroknál toleránsabb népet nem ismerek. Az ősi szokásaink mind erről szólnak: Isten, a haza, a család és az emberek szeretete, valamint a természet tisztelete! Remélem a kedves olvasó is, megszereti szépapáink múltból suttogó szavait, mert akkor lelkét, akárcsak az enyémet, áthatja egy fénysugár, az újjászületés reménye.
Nagy Ildikó
Takács Ferenc
Az örök vadászmezők
Témájában rendhagyó --temetőkről szóló--"adattárában", rendszerezésében egyedülálló könyv, szakirodalom, történeti-történelmi írás, érdekes olvasmány egyben. Hiánypótló kordokumentum, hézagpótló mű.
A könyv első részében temetéstörténettel(temetkezési helyek, temetőformák, temetkezési módok), illetve a temetési folyamat feladataival, a végtisztesség megadásának ősi és mai, helyhez, társadalmi réteghez, felekezeti hovatartozás szerinti formákkal ismertet meg bennünket a szerző. Figyelemreméltó írásmód, hogy az általánosság mellett, mindig helyet kap az egyediség, vagyis a szűkebb-tágabb környezet, gyakran a családig, sőt a közvetlen társig (gyászreakcióknál például) lebontva. Ez folytatódik a további fejezetekben is: a falu, a város, a megye, a tartomány hagyományainak bemutatása mellett, olvashatunk a zsidó, a roma, a vend temetésről egyebek közt, továbbá az adott népcsoportok hagyományairól, szokásrendjéről, azok változásáról, mindig az adott társadalmi formákhoz igazodva, azok nézeteit követve.
A gyűjtemény főleg Szombathely és Vas megye múltjára-jelenére alapoz. Nem véletlenül. Takács Ferenc sok-sok évtizedes kutatómunkája,
céltudatos gyűjtése, a rengeteg esetjegyzetelése, napról-napra megélt tapasztalata, a változások, fejlődések aktív követése / a Vas Megyei Temetkezési Vállalat munkatársaként/ adja a könyv alapjának anyagát.
Miért? Mert így csak a szerző tudja igazán, milyen temetkezések voltak honosak itt régen,
mikor milyen kegyeleti szokásokat kértek, mit kérnek a környéken élő nemzetiségiek, a különböző felekezeti tagok. Mi mindenre emlékeznek a sokat megélt, idős emberek, s mit, akik egykor falun laktak, vagy a peremkerületeken éltek, s élnek. Hogyan változtak a kegyeleti szokások az elmúlt 50 évben? Mikor, melyik temető lett lezárva? Mikor hol, hogyan épültek a ravatalozók? És így tovább...Egy külön fejezet-- a Vas Megyei Temetkezési Vállalat fél évszázados jubileuma. Egyedi kis történelem! Hiszen a város és a városkörnyék nagy múltú temetői -- az izraelita temető kivételével --idetartoztak, tartoznak.
Egyszerű a képlet: a város temetői a "vállalaté", a vállalat a városé. Azé a városé, amelynek sajátosan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen történelmi múltja (legismertebb a római kori Savaria) van. Erről vall a könyv hátlapja is: egy 1857-ből származó térképrészlet, amelyen jelezve van (korabeli rajz) a Szent Márton temető-- a város akkori, és évezredeken át egyetlen temetője--,mint római kori temetkezési hely! Éppen ezért részletezi kiemelkedően a szerző ennek a temetőnek a történetét.(A még részletesebb feldolgozásról, a város itt nyugvó neves személyeiről egy
önálló könyv -- azaz kézirat-- készült, amely nyomtatásra vár.)Saját készítésű térképpel illusztrálja Takács Ferenc a parcellák elhelyezkedését (négyzetméterenként is meghatározva), jelöli az utakat, a főkeresztet, a bejáratot, kutakat... Igazi "mérnöki" munkára vall, a többi temetőről készített térképekkel együtt! Rendhagyó, egyedi, dokumentumértékű munkák!A történeti leírást itt is -- mint a többi temető bemutatásánál -- színes fotókkal egészíti ki a szerző. Saját készítésű képek, archív reprók...Mellette leírások, régi történetek. A történelem, a művészettörténet, a hiteles térképkészítés,a fotózás és az
olvasmányosság összeolvadásának egyedi,
érdekes, rendhagyó formája!
Ez a precizitás jellemzi a régi és a jelenlegi dolgozók betűrendes névsorának összeállítását, is.
Nagyon egyedi és gondos munka a Hősi temetőben nyugvó katonák neveinek felsorolása (Jáki úti Temető, Szombathely),amely bibliográfiaként is használható-- főleg térképpel kiegészítve-- ha valaki a
hozzátartozója sírját keresi -- utólag.
Mindezek mellett számos olyan információhoz juthat az olvasó, amelynek még a gondolata is egyedi. Milyen lomblevelű fák vannak a temetőkben? Milyen típusú örökzöldek, fák, cserjék?. A könyvből kiderül...
Akárcsak az, hogy melyik történelmi egyház temploma alatt található kripta, milyen a katolikus, az evangélikus, a református és az izraelita temetés, stb. -- sok-sok más érdekességgel együtt.
Nagy Ildikó
| |